eredeti dátum: 2012 április 23
Ma a suliban megint reagáltam a helyzetre, mikor még volt 40 perc az órából de semmi tennivalóm nem volt és megint elkezdtem gondolkodni/érzésekbe menni erről.


Először belementem a gondolatba hogy "gyerünk már még 40 perc van hátra" és ebből bele a tehetetlenségbe, félelembe az agymosástól és amikor a tanár előbb mégis elengedett minket bár megkötésekkel, megengedtem magamnak hogy felszabadultnak érezzem magam, és ezért úgy érezzem milyen jó nekem hogy visszakaptam a szabadságomat, de ebben létrehoztam (már rég) a függést a tanár tetteitől/szavaitól, az alapján hogy hagytam magam agymosni és beleerőltetni a jelen rendszer uralkodási és a felsőbbrendűség/alsóbbrendűségi szerkezetbe az iskolaéveim során/képpen.
korábban azt hittem hogy már felülemelkedtem(megoldottam) ezt a pontot persze megint előjött mert korábban nem voltam elég részletes és nem vettem figyelembe azt a részt ahol korlátokat engedek meg magamnak és magamban és a világban. csak az kiindulópontomat/hozzáállásomat változtattam meg a jegyekhez és tanárokhoz és diákokhoz de nem az oktatási rendszerhez.

mind látjuk hogy a jelen oktatási rendszer és a munka rendszer kizárólag a felsőbbrendűségről/alsóbbrendűségről szól és korlátokból agymosásból és persze az egész társadalom felépítése is ugyanolyan.

mi csak szimpla robotok/rabszolgák vagyunk a rendszernek és csak reprodukáljuk magunkat és belesuviszkoljuk a rendszerbe hogy még több és több robotot VAGY elbaszott felnőttet(akik nem férnek be a lyukakba) de az EGYETLEN MÓDJA hogy megállítsuk ezt az hogy egyenként személyről személyre kiálljunk az egyenlőségért és egységért és kijelentve hogy NEM ENGEDJÜK tovább hogy ez bennünk/általunk létezzen. és aztán megváltoztathatjuk a jelen redszereket akként és amiként vagyunk hogy azon az alapelven működjenek ami MINDENKINEK A LEGJOBB.

rabszolgák vagyunk és így élünk mert mi magunk fejlesztjük/alakítjuk ki magunkat és ezeket a rendszereket/manifesztációkat, ahol arra "tanítanak" a fizikai valóság, a tanáraink, a társadalom hogy az ELME "felsőbbrendű" a testhez képest és éppen ezért URALKODIK rajta ezért a jelen rendszer is csak avval törődik hogy az uralkodót fejlessze mert ez a rendszer nem képes fennmaradni uralkodók és szabályok és uralkodók(irányítók) nélkül.

ez az alapja mindennek amit csak látunk ami az emberekkel kapcsolatos, "elme az anyag felett" ahogy a mondás tartja "tudat határozza meg a létet" és ez megy már réges réges régóta és még rengetegen élnek ekként és eszerint és mintegy megszállottjai a rendszernek.
de amit nagyon hamar elfelejtünk az az hogy MINDÍG felelősek vagyunk azért amit megengedtük és elfodagtunk hogy bennünk és általunk létezzen. senki más és semmi más "hibája" csakis a mi egyéni "hibánk" hogy támogattuk és résztvettünk akként és amiként a rendszerben és ezzel indokoltuk a rendszer létezését/mivoltát

Az önmegbocsájtások igy kezdődnek: "megbocsájtom magamnak hogy megenged(t)em magamnak és elfogad(t)am hogy" ezt nem írom ide le minden pontnál viszont felsorolom a pontokat amiért az adott napon megbocsájtottam magamnak hogy így láthasd hogy mennyi mindenért vállalok felelősséget és veszek észre. de arra kérlek, hogy mikor olvasod akkor hangosan mondd el az elejét is mert csak így van az egésznek értelme. azért nem csak simán "megbocsájtom hogy" mert abban nincs benne az elismerése annak hogy igenis én engedtem meg és és fogadtam el így már az elején egy kijelentés is hogy igen felelős vagyok ezért és ezért és ezt most megbocsájtom.
kapcsolódó pontok:
  • korlátoztam magam avval hogy egy teendőt egy adott idő-korlátba zárom
  • reagáljak egy tevékenység meghatározott időtartamára és a valós időhöz való hasonlításra
  • az alapján definiáltam magam hogy mit csinálok és hol vagyok a tevékenység előre meghatározott időszakaszában
  • hogy azt gondoljam "gyerünk már még 40 perc van hátra"
  • résztvegyek a gondolatban "gyerünk már,még 40 perc van hátra" és elfogadjam benne és mint magam.
  • ezzel a gondolattal résztvegyek és létrehozzam a tehetetlenség érzését
  • megtapasztaljam a tehetetlenség érzését
  • létrehozzam a tehetetlenség érzésének tapasztalatát(megélését)
  • résztvegyek a tehetetlenség érzésében és korlátozzam evvel magamat
  • meg akarjak állni az írásban arra alapozva hogy ennyii elég lesz
  • a beoktatottság érzését
  • létrehoztam a beoktatottság tapasztalatát/érzését
  • résztvettem a beoktatottság érzésének megélésében
  • a beoktatottság érzésével definiáljam magam
  • megkönnyebbüljek
  • megtapasztaljam a megkönnyebbülés érzését
  • létrehozzam a megkönnyebbülés érzését
  • hogy résztvegyek a megkönyebbülés érzésében és megengedtem hogy bennem és általam létezzen
  • hogy a megkönnyebbülés érzésének tapasztalataként definiáljam magam evvel elkülönítve magamat tőle
  • elkülönítem magam a megkönnyebbülés érzésétől
  • elkülönítettem magam a szabadságot kapott érzéstől
  • megtapasztaltam hogy szabadságot kaptam-felszabadultam
  • létrehoztam a felszabadulás érzését és tapasztalatát
  • hogy résztvettem a felszabadulás érzésében és megengedtem hogy bennem és általam létezzen
  • a felszabadulás érzésének tapasztalatával definiálom magamat és ezzel elkülönítem magamtól
  • elkülönítem magam attól aki szabadságot ad/megengedi hogy szabad legyek nekem
  • azt higgyem hogy tőlem külömböző valaki/valami adhat nekem szabadságot/felszabadíthat/megengedheti hogy szabad legyek
  • nem láttam értettem és vettem észre hogya szabadság maga én vagyok és senki nem adhat semennyi szabadságot nekem még én sem adhatom magamnak mert egy és egyenlő vagyok vele
  • a szabadság jutalmaként létezzek ezáltal indokoljam a létezését
  • elkülönítsem magam a szabadságtól
  • hogy negatyv töltéssel láttem el a "korlát" szót
  • itt sok megbocsájtás van a "korlát szóval kapcsolatban hogy mi mindenhez kötöttem/definiáltam magam és a szót mint magamat...nem fordítom le a DIprocessben több modul is foglalkozik avval hogyan kell ezt kisilabizálni és feltérképezni hogy utána az egész rendszerthálót szálanként megbocsájtva kibogozzuk.
  • elhiggyem hogy be lehet oktatni/agymosni valaki más által és ezáltal elkülönítsem magam magától a beoktatástól
  • nem láttam értettem és jöttem rá hogy csak a saját elfogadásomból  oktattak be/mosták ki az agyamat és ezzel indokoljam azt hogy nem vállalok felelősséget értem
  • nem vállaltam felelősséget azért amit megengedtem és elfogadtam magamnak hogy bennem és általam létezzen és az/azzá legyek ami vagyok.